a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről

Az Országgyűlés a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény alkalmazásában
a) köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik,
b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást,
c) közzététel: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott elektronikus közzététel,
d) állami részvényes:
da) a magyar állam, vagy
db) olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam a szavazatok legalább 90%-át biztosító befolyással rendelkezik (a továbbiakban: állami gazdasági társaság),
e) hitelminősítő intézet: a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK rendelet) szerint nyilvántartásba vett hitelminősítő intézet,
f) hitelminősítési szolgáltatás: a 1060/2009/EK rendelet szerinti hitelminősítés,
g) pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti pénzügyi eszköz.

2. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók
a) nevét,
b) tisztségét vagy munkakörét,
c) munkaviszonyban álló személy esetében
ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket,
cb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,
cc) az Mt. 228. § alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén
da) a megbízási díjat,
db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,
dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján a másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók esetében az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott adatokat teszi közzé.
(3) A 7/I. §-ban foglaltak kivételével a köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő – az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatáránál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (3) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a védelmi és a biztonsági beszerzésekre, valamint a minősített adatokra.
(6) A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörnek minősül különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési jogkört tartalmaz.
(7) Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság – mint munkáltató – vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban közzétett adatoknak a (9) bekezdésben meghatározott időtartamon belüli folyamatos hozzáférhetőségéről a jogutód vezetője gondoskodik.
(8) A közzététel elmulasztása esetén, továbbá, ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(9) A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt megalapozó jogviszony létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjáig kell teljesíteni.
(11) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a szerződés létrejöttét, illetve a (3) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség alá eső adatokban történő változás bekövetkezését követő 60 napon belül kell teljesíteni.

3. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak abban az esetben kerül sor, ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, az igazgatóság jogait – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Gt. 247. §-a szerint vezérigazgató gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően legalább három, legfeljebb öt természetes személy tagból áll, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét természetes személy tagból áll.
3/A. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság
a) külföldön megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló beruházásaival összefüggő szerződésekben és a szerződések, illetve az ezekre vonatkozó döntések előkészítésével, megkötésével, módosításával, illetve megszüntetésével, összefüggésben keletkezett, dokumentumokban, valamint
b) a külügyi vagy külgazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló dokumentumokban, vagy az erre vonatkozó döntés előkészítése céljából keletkezett dokumentumokban szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését, – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni.
(2) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság kezelésében lévő, nemzetközi szerződés alapján kötött szerződésekben foglalt, pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, valamint a nemzetközi szerződések előkészítésével, megkötésével, módosításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló dokumentumokban szereplő pénzügyi, üzleti és műszaki adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről az adatkezelő köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlását vagy felügyeletét ellátó miniszter által megadott – az adatok megismeréséhez fűződő közérdek és megtagadás alapjául szolgáló közérdek mérlegelésével kialakított – véleménye alapján dönt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

4. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. (
1a) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező felügyelőbizottság létrehozása azon gazdasági társaságoknál, ahol a befolyásszerzés időpontjában a társaságnál felügyelőbizottság nem működött és
a) amelyekben a befolyással rendelkező öröklés útján szerzett társasági részesedést és a tulajdonosi joggyakorló – a befolyásszerzéstől számított 6 hónapon belül – döntött a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről,
b) amelyek a befolyásszerzés időpontjában végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álltak.
(1b) Ha a tulajdonosi joggyakorló az (1a) bekezdés a) pontjától eltérően a befolyásszerzéstől számított 6 hónapon belül nem döntött a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottságot választani.
(1c) A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága – ha törvény eltérően nem rendelkezik – három természetes személy tagból áll, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében legalább három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.
(3) A (2) bekezdésnek a felügyelő bizottság létszámkorlátjára vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében, amely az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény alapján megszüntetett alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával jött létre.

5. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), valamint alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatás ki nem fizetéséből eredő felelősség kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági társaságot terheli, az igényt a gazdasági társasággal szemben kell érvényesíteni. A köztulajdonban álló gazdasági társaság ezen felelősségével összefüggésben a vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben követelést nem érvényesíthet.
(2)
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény és más jogszabályok keretei között köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szabályzat rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.

6. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja – az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül – más javadalmazásra nem jogosult.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének vagy más tagjának, továbbá felügyelőbizottsága elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.
(4) Egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.

7. § (1) A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti eltiltás jogkövetkezményét és az eltiltott személyek felelősségének megállapításával kapcsolatos szabályokat az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel vagy az ilyen szervezet közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló szervezettel mint taggal és az e tag javaslatára megválasztott vezető tisztségviselőkkel szemben, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezet végelszámolóként való eljárása során a végelszámoló szervezettel és a végelszámolói feladatok ellátására kijelölt természetes személy végelszámolóval szemben.
(2) Kapcsolódó anyagok listázása

7/A. § (1) A lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban – az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből – az állami részvényes e törvény szerint vételi jogot gyakorolhat e gazdasági társaságoknak az állami részvényes tulajdonába nem került részvényei tekintetében.
(2) A vételi jog azon zártkörűen működő részvénytársaság esetében gyakorolható,
a) amelyben a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást szerez, és
b) amely vagy amely által irányított vállalatcsoport a befolyás megszerzésének és a vételi jog gyakorlásának időpontjában is
ba) a lakosság és gazdasági szereplők számára energiatermelési, rendszerirányítási, valamint energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást,
bb) a lakosság és gazdasági szereplők számára egyetemes szolgáltatáshoz vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást,
bc) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott közszolgáltatást,
bd) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatást nyújt (a továbbiakban: céltársaság).
(3) Az állami részvényesek közül az gyakorolhatja a vételi jogot, amelynek nagyobb a részesedése a céltársaságban, azonos mértékű részesedés esetén pedig az, amely a legkésőbb szerzett részesedést a céltársaságban, kivéve mindkét esetben, ha az állami részvényesek maguk közül kijelölik a vételi jogot gyakorló részvényest (a továbbiakban: vételi jogot gyakorló részvényes).
(4) Ha a céltársaságban a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást ér el, a részvények tulajdonjogának megszerzését követő 2 munkanapon belül kell a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől. A vételi jogot gyakorló részvényes a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles kezdeményezni a legalább 90%-os befolyás megszerzéséről, a vételi jogot gyakorló részvényes személyéről és a nem állami részvényest e törvény alapján megillető eladási jogról szóló közlemény (a továbbiakban: részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény) Cégközlönyben való közzétételét.
7/B. § (1) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő napon keletkezik.
(2) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő naptól számított 120 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolható.
(3) A vételi jogot gyakorló részvényes vételi jogát a vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek (a továbbiakban: vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény) a Cégközlönyben való közzétételével gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek tartalmaznia kell
a) a befolyás mértékét, megszerzésének időpontját, a vételi jog gyakorlásának szándékát, a vételi jogot gyakorló részvényes megjelölését,
b) részvénysorozatonként az egy részvényre jutó ellenértéket és a részvényekért fizetendő teljes ellenérték összegét,
c) azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amelynél a pénzben teljesítendő ellenértéket a vételi jogot gyakorló részvényes letétbe helyezi,
d) a részvények rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és módját,
e) a részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése módját és idejét.
(4) A vételi jogot gyakorló részvényes a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket legkésőbb a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény közzétételét követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán a céltársaság részvényese(i) javára Magyarország törvényes fizetőeszközében elhelyezi.
(5) A részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése idejét a 7/E. § (5) bekezdésére tekintettel kell megállapítani. Ha a kifizetésre – a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából – késedelmesen kerül sor, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetni.
(6) A Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg a vételi jogot gyakorló részvényes köteles a céltársaság részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseivel írásban is közölni a közleményben foglaltakat azzal, hogy köteles megjelölni az adott részvényes (a továbbiakban: a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa) részvényeinek ellenértékét is.
7/C. § (1) A vételi jog gyakorlásával a részvények tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor.
(2) Ha a részvényen zálogjog áll fenn, a vételár a zálogjog tárgyaként a részvény helyébe lép.
(3) Ha a részvényt végrehajtás alá vonták, a 7/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Ez esetben az érvénytelenített részvények helyébe lépő új részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását követően az érvénytelenített részvényekre eső vételárat a végrehajtási eljárást folytató szerv vagy személy letéti számlájára kell átutalni.
7/D. § (1) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények egy részvényre jutó ellenértéke
a) az egy részvényre jutó saját tőke értéke és
b) a (3) bekezdés szerinti piaci vételár közül a magasabb összeg.
(2) Saját tőkeként a legutóbbi – könyvvizsgáló által hitelesített – éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(3) A piaci vételár számításának alapja a vételi jogot gyakorló részvényes által felkért két – egymástól, a céltársaságtól, a céltársaság részvényeseitől és az állami részvényestől – független könyvvizsgálónak a vételi jog gyakorlását megelőző 180 napon belül a vételi jog tárgyát képező részvények részvénysorozatonként megállapított egy részvényre jutó piaci értékéről – Magyarország törvényes fizetőeszközében – készített értékelése. A könyvvizsgálói értékelést a céltársaság legutóbbi, könyvvizsgálói jelentéssel lezárt éves beszámolója alapján kell elkészíteni. Az egy részvényre jutó piaci vételár a két könyvvizsgáló által meghatározott piaci értékek összegének számtani középértéke.
7/E. § (1) A vételi joggal érintett részvények tulajdonosai kötelesek a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény megjelenését követő 15 napon belül részvényeiket átadni
a) dematerializált részvények esetén a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámlára történő átutalás útján,
b) nyomdai úton előállított részvények esetén a vételi jogot gyakorló részvényes részére a céltársaság székhelyén átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele és arról részére másolat kiadása mellett.
(2) A céltársaság az (1) bekezdésben meghatározott határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel a vételi jogot gyakorló részvényes rendelkezésére bocsát.
(3) A vételi joggal érintett részvényekért járó ellenértéket – a 7/C. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve – a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa azt követően igényelheti a letét kezelőjétől, hogy igazolta
a) dematerializált részvények esetén az értékpapírszámlájának a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámla javára történt terhelését,
b) nyomdai úton előállított részvények esetén a részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását vagy
c) a vételi joggal érintett részvények érvénytelenítését.
(4) A vételi jogot gyakorló részvényes köteles közreműködni a vételi joggal érintett részvények tulajdonosával a (3) bekezdés szerinti igazolások beszerzésében és kiadásában.
(5) A részvény ellenértéke kifizetésének időpontja nem lehet későbbi, mint a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követő 30. nap.
(6) A részvény ellenértékén felül járó esetleges késedelmi kamatot a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa a vételi jogot gyakorló részvényestől közvetlenül igényelheti.
7/F. § (1) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a céltársaság bármely nem állami részvényese kérheti, hogy a vételi jogot gyakorló részvényes a részvényeit vegye meg (eladási jog).
(2) Eladási jog gyakorlása esetén a 7/C–7/E. §-okat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az eladási jogot gyakorló részvényes eladási jogát az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a vételi jogot gyakorló részvényeshez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.
(4) A vételi jogot gyakorló részvényes az eladási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatban tájékoztatni az eladási jogot gyakorló részvényest a 7/B. § (3) bekezdés b)–e) pontjában felsoroltakról.
(5) A vételi jogot gyakorló részvényes a részvények ellenértékét legkésőbb a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megküldését követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán az eladási jogot gyakorló részvényes javára elhelyezi.
(6) Az eladási jogot gyakorló részvényes a vételi jogot gyakorló részvényesnek a (4) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvételét követő 15 napon belül köteles részvényeit a 7/E. § (1) bekezdése szerint átadni a vételi jogot gyakorló részvényesnek. A határidőben át nem adott részvények érvénytelenítése a 7/E. § (2) bekezdése szerint történik.
(7) Az eladási jogot gyakorló részvényes a részvényekért járó ellenértéket – a 7/C. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve – a 7/E. § (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak igazolását követően igényelheti a letét kezelőjétől. Ha a kifizetésre – a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából – késedelmesen kerül sor, az eladási jogot gyakorló részvényes a Ptk. szerinti késedelmi kamatot a vételi jogot gyakorló részvényestől igényelheti.
7/G. § Az e törvény szerinti vételi jog és eladási jog gyakorlásával összefüggésben felmerült jogvita társasági jogi jogvitának minősül.
7/H. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a, 161. §-a és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség nem terjed ki – a Hpt. 159. § (3) bekezdésében és 161. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – a köztulajdonban álló gazdasági társaság, a köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalója és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője által a többségi befolyással rendelkező tulajdonos jogait gyakorló személy vagy szervezet részére adott, üzleti titok tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságra vonatkozó, banktitkok tekintetében a Hpt. 160. §-a szerinti adatokra vonatkozó adatszolgáltatásra.
7/I. § (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1. mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel – korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.
(2) Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.
(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
Kapcsolódó anyagok listázása
7/J. § (1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság kivételével –, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot,
c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt, az e §-ban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.
(2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a tulajdonosi joggyakorló, vagy a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság
a) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,
b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,
c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól,
d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,
e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,
f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,
g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritás kockázatokra.
(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(5) A felügyelőbizottság a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység tevékenységére vonatkozóan
a) elfogadja a stratégiai ellenőrzési tervet, a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, azok módosításait, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,
b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzést végző személy vagy a belső ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője által tájékoztatásul megküldött jelentéseket, és a belső ellenőrzés tárgybeli tájékoztatására alapozva ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására a belső ellenőrzési kapacitás rendelkezésre állásának figyelembevétele mellett,
e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,
f) ajánlásokat és javaslatokat dolgozhat ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján a belső ellenőrzés egyidejű tájékoztatása mellett, és
g) jóváhagyja a belső ellenőrzési alapszabályt, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvet.
(6) A belső ellenőrzési vezető – egyszemélyes feladatellátás esetén a belső ellenőrzést végző személy – kiválasztásával, jogviszonyának létesítésével, megszűnésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak – létszám, költségvetés – biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg.
(7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság – a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső ellenőrzési alapszabályában, illetve belső ellenőrzési kézikönyvében meghatározott eljárásrend szerinti – előzetes egyetértésével adható.
(8) Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban.
(9) A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
7/K. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyona terhére pénzügyi eszközt bocsát ki (a továbbiakban: kibocsátó) és a kibocsátással összefüggésben hitelminősítő intézet hitelminősítési szolgáltatását veszi igénybe, akkor a hitelminősítő intézetet kötelező a kibocsátott pénzügyi eszköz futamidejének végéig megtartania.
(2) Abban az esetben, ha a kibocsátott pénzügyi eszköz nem rendelkezik futamidővel, úgy addig köteles megtartani a kibocsátó az (1) bekezdés szerinti hitelminősítő intézetet, ameddig a kibocsátott eszközről rendelkezni jogosult.
(3) A kibocsátó korlátozás nélkül jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni abban az esetben, ha a korábban megbízott hitelminősítő intézet 1060/2009/EK rendelet szerinti engedélyét visszavonták.
(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a kibocsátó akkor jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni, ha a korábban igénybe vett hitelminősítő intézet megbízatását az új hitelminősítő intézet megbízatásától kezdődően legalább három évig fenntartja.
7/L. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyona terhére pénzügyi eszközbe fektet be (a továbbiakban: befektető) és a befektetéssel összefüggésben hitelminősítő intézet hitelminősítési szolgáltatását veszi igénybe, akkor a hitelminősítő intézetet kötelező a befektetés futamidejének végéig megtartania.
(2) Abban az esetben, ha a pénzügyi eszköz nem rendelkezik futamidővel, úgy addig köteles megtartani a befektető az (1) bekezdés szerinti hitelminősítő intézetet, ameddig a pénzügyi eszközről rendelkezni jogosult.
(3) A befektető korlátozás nélkül jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni abban az esetben, ha a korábban megbízott hitelminősítő intézet 1060/2009/EK rendelet szerinti engedélyét visszavonták.
(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a befektető akkor jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni, ha a korábban igénybe vett hitelminősítő intézet megbízatását az új hitelminősítő intézet megbízatásától kezdődően legalább három évig fenntartja.

8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 3–4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. §-a, valamint 8. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/N. § (2) és (5) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (2)–(4) és (6) bekezdése.
(4)
(5) A 3. § (3) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 5. § (1)–(2) bekezdését, 6. § (1)–(3) bekezdését, valamint 7. §-át nem kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra, amelyekben együttesen nem a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására, illetve visszahívására.
(6) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, a 2. § (7) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség hatálya alá eső szerződésekkel kapcsolatos adatait első alkalommal 2010. március 1-jéig kell közzétenni.
(7) E törvény 5–7. §-át a Magyar Nemzeti Bankra, annak felügyelőbizottsági tagjaira, illetve a Magyar Nemzeti Bankkal munkaviszonyban álló személyekre nem kell alkalmazni.
(8) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 7/I. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok, megkötött szerződések és adat megismerése iránt benyújtott igények tekintetében, valamint a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

9. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a társasági szerződését (alapszabályát, alapító okiratát), illetve működését az e törvény hatálybalépését követő első taggyűlés/közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2010. január 31-ig köteles összhangba hozni a 3–4. §, az 5. § (3) bekezdés és a 6. § rendelkezéseivel.
(2) E törvény 5. § (1) bekezdését, valamint 7. § (1)–(3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében módosított munkaszerződésekre kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCI. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

10. § (1) Ha az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor az állami részvényes a céltársaságban már rendelkezik a 7/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti befolyással, a 7/A–7/G. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 7/A. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alkalmazásában a Módtv. hatálybalépését kell a befolyásszerzés időpontjának tekinteni.
(3) Ha a befolyásszerzés alapjául szolgáló tulajdonosváltozás a Módtv. hatálybalépéséig a részvénykönyvben még nem került átvezetésre, az állami részvényes a Módtv. hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől.
(4) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét
a) a Módtv. hatálybalépésétől,
b) a (3) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell kezdeményezni.

11. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó részletszabályokat, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

12. § A 7/J. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.